Mennyire mély az óceán és mi is található benne pontosan?

A Földön található óceánok mélysége emberi fejjel szinte felfoghatatlan, sokkal mélyebb, mint azt el tudnánk képzelni. Sokmillió év tektonikus mozgásának köszönhetjük azt, hogy óceánjaink feneke ma olyan, amilyen. De milyen mély is pontosan a bolygónk felszínének 71%-át beborító víz és mi is található benne pontosan? Merüljünk alá, és fedezzük fel együtt…?

40 méter: ez a legnagyobb mélység, ahová lemerülhetünk egy búvár kirándulás során.

93 méter: ebben a mélységben találták meg az 1915-ben elsüllyedt Lusitania óceánjáró hajót. Érdekesség: a hajó hossza 240 méter, vagyis ha az orrára állítanánk, több, mint a fele kilógna a vízből.

100 méter: ez az a mélység, ahol a merülés már halálos lehet, itt ugyanis már létrejön a keszonbetegség (dekompressziós betegség).

214 méter: az életveszély kockázata sem tántorította el Herbert Nitsch-t, aki könnyűbúvár felszereléssel állította be ezt a világrekordnak számító merülést. A fejére és a lábára nehezékeket raktak, hogy gyorsabb legyen a merülés.

250 méter: ilyen mélységben közlekedtek a második világháborús német tengeralattjárók.

332 méter: Ahmed Gabr guinness-rekordnak számító merülése, amit már rendes búvár felszerelésben ért el.

500 méter: a legmélyebb pont, ahová egy kék bálna (a legnagyobb élőlény a bolygón) képes lemerülni. Nem mellesleg ez az a mélység, ahová egy atomtengeralattjáró még biztonságosan lesüllyedhet.

535 méter: a legnagyobb mélység, ahová egy császár pingvin képes lemerülni.

750 méter: itt óriás polipokkal találkozhatunk, akik ha dühösek, pirosra változtatják a színüket.

828 méter: idáig érne, ha vízbe dobnánk a Burdzs Kalifa felhőkarcolót, a világ legmagasabb épületét.

1000 méter: ez az a pont, ahová már a felszínről érkező napfény nem ér el, így itt már teljes a sötétség. A nyomás itt körülbelül ugyanakkora, mintha a Vénusz felszínén állnánk: azonnal összetörné a testünket. Ez persze mit sem zavarja az óriáskalmárokat, akik ebben a mélységben érzik jól magukat igazán.

1280 méter: a legnagyobb mélység, ahová egy kérgesteknős képes lemerülni. Ezek az állatok akár 85 percet is képesek víz alatt tölteni ’egyetlen levegővétellel’.

2250 méter: ez az a mélység, ahol a nagy ámbráscetek óriás tintahalakra vadásznak. Az ilyen vadászatok azonban nem mindig eredményesek, van, hogy súlyos sérülésekkel a testükön kell visszavonulót fújniuk.

3800 méter: itt fekszik a Titanic, a történelem legismertebb hajója.

4000 méter: ez a ,,mélytengeri zóna” kezdete. Ezen a ponton túl már olyan szörnyű lények élnek, mint a koboldcápa, a púpos horgászhal vagy az európai horgászhal.

4267 méter: ez a világ óceánjainak átlagos mélysége. De a legmélyebb pont még jócskán messze van, ne izgulj.

6000 méter: Ez az úgynevezett hadális-övet kezdete, amit az alvilág görög istenéről, Hádészról nevezték el (a zóna angol neve hadal zone). A nyomás itt akkora, mintha 50 darab Boeing 747-es repülőgép lenne a fejünkön.

6500 méter: ez a legmélyebb pont, ahová a DSV Alvin kutató tengeralattjáró merülni képes – ami nem mellesleg segített megtalálni a Titanicot.

6762 méter: itt fekszik az SS Rio Grande – a második világháborúban elsüllyesztett német blokádtörő hajó, amit az amerikai tengerészet süllyesztett el Brazília közelében, 1944-ben.

8848 méter: elértük a megfordított Mount Everest (Csomolungma) tetejét.

10.898 méter: ez az a mélység, ahová 2012-ben a világhírű rendező James Cameron eljutott a „James Cameron’s Deepsea Challenge 3D” című dokumentumfilm forgatása közben a Mariana-árokban. 3 óráig tartott, míg eljutottak ebbe a mélységbe. Ha érdekel James élménybeszámolója, azt ITT olvashatjátok el magyar nyelven.

10.916 méter: a mélység, ahová Jacques Piccard és Don Walsh eljutott a Trieste nevű batiszkáfjával 1960. január 23-án, a Challenger szakadékban.

10.994 méter: elértük a Mariana-árok legmélyebb pontját, a Challenger-szakadék fenekét. Ez a legmélyebb ismert pont a bolygón.

Mindazonáltal nem árt tudni, hogy az óceánjaink kevésbé felfedezettek, mint például a Mars felszíne – a teljes területének összesen csupán alig 5%-a ismert. Ennek tudatában pedig szinte magabiztosan kijelenthetjük, hogy tartogat még meglepetést számunkra a mélység. ?