Egy életen át megmarad a ceruza bökése. Neked is van?
Amikor az ember még iskolába jár, jó sok butaság megfordul a fejébe, aminek körülbelül a negyedét meg is csinálja. Pontosan ilyen, amikor egymás kezébe vagy épp sajátunkba böködjük a ceruzánk hegyét, ami bizony egy életen át ott fog maradni ha elég mélyre fúródott.
Igazság szerint ezek nem károsítják az egészségünket, nem érezzük, hogy benne van a kezünkbe, lábunkba, vállunkba fejünkbe a hegy, viszont annál jobban látszik, főleg ha a homlokodba van szúrva. Ha hiszed ha nem sokkal többen jártak így mint gondolnád.
Persze sokáig abban a hitben lehettél, hogy te vagy az egyedüli, akinek grafit ceruzahegy van a bőre alatt, ám az igazság az, hogy jó pár illetőnek van ilyen szürke pötty a testében.
“Még mindig a bőröm alatt van annak a ceruzának a hegye, amit ötödik osztályban állítottam a kezembe.”
Évek múltán nyilván megfeledkezünk róla, hogy ott vannak, de akárhányszor ránézünk a tenyerünkre, mindig az iskola jut az eszünkbe.
“Harmadik osztályos voltam, amikor beleállt a ceruza a kezembe, egyből mentem is az iskolaorvoshoz.”
“A ceruzám valahogy kilógott a táskámból és egy hirtelen mozdulat következtében bele is fúródott a lábamba, azóta sem tudtam kivenni.”
“Szerettem a földön rajzolni, így mindig ott hevertek a ceruzáim. Egyik alkalommal megbotlottam a szőnyegben és ráestem. Azt hittem idővel eltűnik… de tévedtem.”
Ez valószínű örök iskolai emlék marad az illetőnek.
“Harmadik osztályosként szereztem, amikor a szorzótáblát gyakoroltam. Elvoltam keseredve mert nehezen ment és úgy döntöttem kicsit leteszem a fejem. Viszont a ceruza ott volt a kezemben így véletlen abba dőltem bele.”
“Nyolcadikban az egyik osztálytársam belém szúrta a kék színű ceruzáját, és a nyoma azóta sem tűnt el.”
“Másodikban megszúrtam magam a ceruzával, 22 év után minden alkalommal nevetek, amikor ránézek.”
Ezek a ceruzahegyek már majdnem olyanok, mint a tetoválások, soha többet nem lehet őket leszedni.
Ezek azok a nyomok, amiktől soha az életben nem lehet megszabadulni.
“11 éves voltam, amikor véletlenül beleböktem a ceruzát a kezembe. Nagyon megijedtem, hogy valami bajom lesz tőle, de szerencsére nem történt semmi.”
“Én nem az iskolában, hanem a munkahelyemen szúrtam át a bőröm egy ceruzával.”
Mivel a legtöbb gyerek alsó tagozatban használ ceruzát ezért az ilyen kis balesetek akkor fordulnak elő a leggyakrabban.
“Fogalmam sincs, hogyan történhetett, de a ceruzám átszúrta a táskám, ami beleállt a lábamba.”
Nektek van ilyen “sérülésetek”?
