15 kevésbé ismert tény, amelynek a tudása egy nap akár életet is menthet

Mindenki kerülhet olyan veszélyhelyzetbe, ahol minden mozdulatnak és tettnek komoly súlya van. A pánik és a hozzá nem értő cselekedet a legrosszabb, amit ilyenkor csak tehetünk – a megfelelő ismeretek hiánya ilyen esetekben általában mindig szomorú végeredményhez vezet.

Hogy ezt elkerüljük, cikkünkben most összegyűjtöttünk nektek 15 olyan egyszerű, de mégis létfontosságú tényt, melyek helyes ismerete egy nap akár a saját vagy embertársaink életét is megmenthetik.

1. Több tisztítószer használata

Soha ne használjunk fehérítőt és ammóniát vagy ammónia alapú tisztítószereket egyszerre, ugyanabban a helyiségben. A gőzök kombinációja mérgező gázt, klóramint képez: ez szélsőséges esetben akár halált is okozhat. Az ammónia egyébként gyakran megtalálható az ablak- és tükörtisztítókban.

2. Tájékozódásvesztés víz alatt

Ha olyan helyzetbe kerülünk a víz alatt, hogy hirtelen nem tudjuk, merre van a felszín, engedjünk ki egy kis levegőt. A buborékok mindig a felszín felé úsznak, így tudni fogjuk, hogy nekünk ugyanabba az irányba kell mozognunk.

3. Lerobbant autó, távol a civilizációtól

Ha nincs kéznél telefon (vagy nem működik), akkor a pótgumi vagy egyik gumi felgyújtása is nagy segítségünkre lehet. A gumiból származó sűrű füst több kilométerre is ellátszik, és remélhetőleg valaki észreveszi. Semmiképp se próbáljunk meg elmenni az autótól (hacsak nem tudjuk pontosan, hogy merre található a legközelebbi lakott település). A sofőröket gyakran a lerobbant gépjárműtől néhány kilométerre találják meg, holtan.

4. Felgyulladt olaj

A legjobb, ha egy pillanatra sem hagyjuk felügyelet nélkül az olajat a tűzhelyen, de ha mégis megtörtént a baj, nem árt tudni, hogy mit tegyünk. Semmiképp se öntsünk vizet az égő olajra: ez csak fokozni fogja a tüzet. A legjobb, ha szódabikarbónát szórunk rá, vagy más olyan anyagot, ami megakadályozza, hogy a tűz oxigénhez jusson.

5. Hogyan lehet felismerni egy fuldokló embert?

A fuldokló ember általában nem úgy néz ki, mint aki bajban van. Nem kiabál segítségért, és nem csapkod – mivel egy bajban lévő embernek egyszerűen nincs ereje az ilyesmihez. Onnan ismerhetjük fel őket, hogy általában a fejüket hátradöntve próbálnak levegőhöz jutni a vízfelszín közelében, miközben a szemük nem összpontosít, a mozgásuk pedig lassú és szakaszos.

6. Újraélesztés

Ha újraélesztést kell végeznünk, de a személy nem tér magához, akkor semmiképp se hagyjuk abba a folyamatot, amíg a mentők meg nem érkeznek. Az áldozatnak legtöbbször nincs esélye, ha az agya oxigén nélkül marad, az újraélesztésnek (CPR) pedig sokszor nem az az elsődleges célja, hogy életre keltse az embert, hanem hogy az agyát megfelelő körülmények között tartsa, amíg a profi segítség meg nem érkezik.

7. A szükséges minimum erő

Minden embernek képesnek kell lennie legalább egy húzódzkodásra. Egy bármilyen veszélyhelyzetben életmentő lehet, legyen az egy szikláról való leesés vagy egy hajóból kiesést, stb. Ez az emberi fizikai erő abszolút minimuma, ami alatt már a mindennapi élet is veszélyesnek mondható.

Közismert, hogy a veszélyhelyzetben lévő embernek az adrenalin segít növelni az erejét. Ez tény, azonban az adrenalin nem varázspálca. Ha egy személy normál állapotban sem képes megcsinálni legalább egy húzódzkodást, akkor biztos lehet benne, hogy az adrenalin sem lesz képes segíteni neki vészhelyzet esetén.

8. Rendőrség vagy mentőhívás

Fontos, hogy először is a veszélyhelyzet helyét közöljük a diszpécserrel, ne annak okát. Így miközben elmondjuk, hogy mi a baj, a diszpécser már tudja is küldeni nekünk közben a segítséget.

9. Véletlen érintkezés vadállatokkal

Bármilyen vadállatok okozta karcolás vagy harapás veszettséget okozhat. 10-15 percig érdemes öblítenünk a sebet, majd azonnal orvoshoz kell fordulnunk. Minden lepazarolt óra csökkenti a túlélési esélyeinket. Ezt a vírusos betegséget szinte lehetetlen gyógyítani, ha túl sok idő telik el a sérülés és az első orvosi beavatkozás között.

10. Elektromos tárgy megérintése

Ha megfogunk egy elektromos tárgyat a tenyerünkkel, azonnal ökölbe szorul a kezünk és nem leszünk képesek elengedni. A legjobb, amit tehetünk ilyenkor, hogy megpróbálunk megérinteni valamit a kézfejünkkel – így könnyebb lesz elengedni az áram alatt lévő objektumot.

11. Erőteljes vihar

Az elmélet, miszerint a villám nem csap kétszer ugyanarra a helyre, téves. Valójában ha a villám egyszer belecsapott valamibe, akkor elég nagy az esélye, hogy még egyszer bele fog. Ha viharba kerülünk a szabad ég alatt, semmiképp se próbáljunk meg egy fa vagy más magas objektum mellett menedéket találni. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy egy minél mélyebben lévő gödörbe fekszünk és eldobunk magunktól minden fém tárgyat, beleértve a mobiltelefonunkat is.

12. Átkelés az úton

Ha át akarunk kelni az úton (akár zebrán is), és erős tükröződést látunk a felénk közeledő autó szélvédőjén, akkor a sofőrt valószínűleg elvakítja épp a napfény, és semmit sem lát belőlünk. Ilyenkor jobb várni még akkor is, ha KRESZ szerint nekünk van elsőbbségünk.

13. Eltévedés az erdőben

A gombaszezon kezdetével általában egyenesen arányosan növekszik az erdőben elveszett emberek száma. Ha velünk is ilyen történne, és nem tudjuk, merre juthatunk ki az erdőből, a legjobb amit tehetünk, hogy először is találjunk valamilyen támpontot. Ez lehet akár a nap, akár egy távoli hegy vagy bármi, a lényeg, hogy az erdőben haladva mindig ennek az irányába tartsunk, így előbb-utóbb ki kell hogy érjünk az erdőből.

14. Magasról ugrás egy tóba vagy tengerbe

Mindig fogjuk be az orrunkat, ha a lábbal előre ugrunk be egy tóba vagy tengerbe, mivel elég valószínű, hogy veszélyes egysejtű amőbák, például naegleria fowleri él benne. Az orrunkba jutott nagy mennyiségű vízzel együtt ezek az élőlények akár az agyunkba is eljuthatnak, ami amoebic meningoencephalitis-t okozhat – ez az esetek csaknem 100%-ában halálos. Ha csak lenyeljük a vizet, az nem veszélyes.

15. Elájult cukorbeteg

Eszméletvesztés esetén a beteget már nem szabad inzulinos injekcióval kezelni – ez akár meg is ölheti. A diabéteszes kóma leggyakrabban a hipoglikémia (alacsony cukor) következtében lép fel, és az inzulin csak súlyosbítja a helyzetet. A lehető leghamarabb mentőt kell hívnunk és megpróbálni esetleg egy kis cukrot adni a betegnek – ez sokat segíthet.

Bónusz: az 5 másodperces szabály

Mindannyian ismerjük (sőt valószínűleg alkalmazzuk is) az ún. 5 másodperces szabályt, mely szerint ha a földre pottyant élelmiszert 5 másodpercen belül felvesszük, akkor a baktériumok még nem árasztották el és biztonságosan el lehet fogyasztani. Számos tanulmány kimutatta azonban, hogy a baktériumok sajnos nem követik ezt a szabályt, és közvetlenül a földre esés közben olyan mikrobák lephetik el az ételt, hogy valószínűleg jobban járunk, ha fájó szívvel is, de inkább a kukába dobjuk.